ÉPÍTÉSZET
“Építészet olyan alkalmazott tudományos és művészeti szakterület, amely az épületek és építmények létrehozásával, tágabb értelemben az épített környezet kialakításával foglalkozik. Az emberi kultúra, az emberi tevékenység egyik legalapvetőbb megjelenési formájaként egyrészt alkalmazott művészet, másrészt mérnöki tudomány, technológiai diszciplína. Az embert körülvevő természeti környezet olyan, akaratlagos megváltoztatása, amelynek „erőszakossága” konstruktív.
Az építészet nem azonos építéssel. Egy egyszerű kerti árnyékszék létrehozása is építés, egy vasúti töltés is komoly mérnöki feladat, de a hagyományos értelmezés szerint ezek egyike sem építészet (ezt napjainkban egyre többen vitatják). Ezt a félreértést általában az „építőművészet” kifejezéssel oldják fel, amely a nevében a művészi igényű épít(őműv)észtervező munkára utal.
Az épületek megépítésén kívül építészetnek nevezzük egyrészt a belső terek kialakítását (belsőépítészet), másrészt az épületek összhangjának megteremtését, illetve környezetük kialakítását a városi-, esetenként regionális léptékig (városépítészet, urbanisztika, tájépítészet).”
(Wikipedia)
FUNKCIONÁLIS FELOSZTÁSA
Az építészeti tervezést alapvetően az épületek funkcionális típusai alapján osztják fel. Ezt az építési törvény úgynevezett övezeti besorolása rögzíti:
- lakóépületek: családi- és társasházak, bérlakások, nyugdíjasházak stb.
- középületek: szakrális-, igazgatási-, egészségügyi-, szociális-, oktatási-, kulturális- és sportintézmények,
- üzemi épületek: termelő-, kereskedelmi-vendéglátó szolgáltató épületek, raktárak, üzemi irodaházak, üzletek, bevásárlóközpontok, logisztikai központok. (Mindezek lehetnek: ipari és gazdasági, mezőgazdasági, vagy vegyes használatú épületek.)
- különleges rendeltetésű épületek: laktanya, repülőtér stb.
ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI KORSZAKOK ÉS STÍLUSOK, IRÁNYZATOK

Az építészeti stílusokat és korszakaikat sokan és sokféleképpen tagolták olyannyira, hogy se a meghatározásuk, se az elnevezésük nem teljesen univerzális – már Angliában, illetve a tengerentúl is eltér a kontinentális gyakorlattól. A magyar gyakorlatban és építész-oktatásban (korántsem vitathatatlan módon) elkülönített stíluskorszak:
- őskori társadalmak építészete: megalitikus, barlang-, ősi társadalmak építészete,
- ókori társadalmak építészete: Közel-Kelet antik, Távol-Kelet antik, újvilágok antik, antik görög , antik római építészet,
- a középkor építészete: ókeresztény, népvándorláskori, bizánci, arab-iszlám, romanika, gótika építészete
- az újkor építészete
- reneszánsz építészet
- barokk építészet, klasszicizáló késő barokk: rokokó, copf stílus
- klasszicista építészet
- romantika építészete
- historizmus: neostílusok, Beaux-Arts
- az ipari társadalmak építészete: arts és crafts építészet, szecessziós építészet, népies stílusú építészet,
- modern építészet (modernizmus): organikus, Bauhaus (formalista, konstruktivista, funkcionalista), de Stijl stb., Art déco, posztmodern építészeti irányzatok

A 21. századnak nincs egységes építészeti korstílusa, sőt igazi építészeti stílusok is nehezen különíthetők el. Az egyes stíluskorszakokat elemezve megállapítható, hogy a korszakváltásaikat — a mindenkori esztétikai-művészi szemlélet mellett — technikai-technológiai újítások is serkentették. Napjainkban, amikor a tudományos, technikai és technológiai fejlettség hihetetlen változatosságot kínál, az alkotók szubjektív intuícióit esetenként csak piaci divatirányzatok befolyásolják.
„Modern” építészetnek a 20. század első felének stílusai közül a Bauhaus-irányzatokat szokás tekinteni. Mélyebb és átfogóbb értelemeben azonban a modernségen a mindenkori társadalmi-, technikai- és technológiai igényekkel és adottságokkal összhangban levő, vagy annak fejlődési irányába ható törekvéseket értjük. Ennek alapján értékelünk számtalan olyan alkotót, akik életművében stílusváltásokat és -visszaváltásokat is találunk.
Ezen felsoroláson kívül van a népi építészet, ami egyrészt a mindenkori alapvető funkcióigényekhez igazodik, másrészt a népi gyakorlat alapvetően konzervatív jellege miatt a legfőbb hagyományőrző eszköznek és tárháznak bizonyul.
(Wikipedia)


