Age of Empires II: The Age of Kings
(1999) – valós idejű stratégiai játék, (Ensemble Studios – Microsoft Game Studios)
Játékmenet
Ahogyan más valós idejű stratégiai játékokban, a játszma kezdetén minden játékos kap egy bázisépületet, az Age of Kingsben ez a városközpont, ahol falusiakat lehet toborozni nyersanyag ellenében. Ezekkel gyűjthetjük be a további nyersanyagokat (élelem, fa, kő, arany), amikből épületek és egységek hozhatók létre, így fejleszthető a társadalom, a gazdaság, vagy a haderő. A katonai egységekkel le kell rombolni vagy elfoglalni az ellenséges játékosok épületeit.
Megmaradt az előző részből ismert civilizációkra osztás és a fejlődési korszakok is. A legkorábbi a „sötét kor” (dark age), ekkor a lehetőségek még nagyon korlátozottak, csak falusiakat, halászhajót és egyfajta harcost képezhetünk. Cél minél hamarabb (de megfelelő populációval) a fejlettebb korokba jutni; ezekben már jóval több a lehetőség (például kereskedés), és mind többször kerül sor harcra a játékosok között. A korábbi egységek természetesen fejleszthetők és lehetőség nyílik várakat is építeni, melyek rendkívül jó védelmet nyújtanak és a civilizációra jellemző elit egységeket képeznek. Az utolsó, birodalmi korban (Imperial Age) már nagyon sok lehetőség van, rengeteg fejlesztés érhető el.
Civilizációk
A játékosok 13 civilizáció közül választhatnak a játékban, melyek négyfajta épületstílusba oszthatók: Nyugat-Európa, Közép-Európa, Közel-Kelet és Távol-Kelet. A civilizációk a következők: britek, bizánciak, kelták, kínaiak, frankok, gótok, japánok, mongolok, perzsák, szaracénok, teutonok, törökök és vikingek.[1] Minden civilizációnak megvan a saját erőssége és a gyengesége is. Mindegyik képes a várban egy saját elit egység kiképzésére.[2][3] Ezek a népek teszik rendkívül változatossá a játékot, bár nagyon sok térkép a többség ugyanazzal a civilizációval van, mert az adott helyzetben jóval előnyösebbek (például Arábián a hunok, Islandson a vikingek).
Játékmódok
A játék egyjátékos módja beépített hadjáratokat (campaigns) tartalmaz. A legegyszerűbb többjátékos játékforma a véletlen térképes (random map), AI vagy élő játékosok ellen. Itt beállítható be a térkép típusa (pl. trópusi szigetek vagy hóborította szárazföldek), a típus alapján a játékba épített szkriptrendszer generál egy, a megadott elemeket nagyjából véletlenszerűen elszóró térképet. Beállítható a játékosok száma, a civilizációk, valamint még számos más egyéb jellemző is. Többfajta véletlentérképes játszmatípus van, pl. az „öld meg a királyt!” (regicide), ahol több falusival, várral és mindenki egy királlyal kezd és egy játékos akkor veszít, ha a királya elesik; de van olyan játszmatípus is, ahol „csodát” (wonder) kell minél előbb építeni és azt megvédeni.
CAAD Studio 