
1. fejezet
Az első interjúm az idegennel
(MATILDA O’DONNELL MACELROY SZEMÉLYES FELJEGYZÉSEI)
Mire az idegent visszavitték a támaszpontra, már jó néhány órát “töltöttem vele. Ahogy említettem, Mr. Cavitt azt mondta maradjak az idegennel, mivel én voltam az egyetlen közülünk, aki értette a kommunikációját. Nem értettem a képességemet, amivel “kommunikálni” tudtam a lénnyel. Korábban soha nem tapasztaltam meg telepatikus kommunikációt senkivel. A nem-verbális kommunikáció, amit tapasztaltam olyan volt, mint amit az ember akkor tapasztalhat, amikor megérti, amit egy gyerek vagy egy kutya próbál vele megértetni, de sokkal, sokkal határozottabb és erőteljesebb! Noha nem voltak kimondott “szavak”, vagy alkalmazott jelek, a gondolatok szándéka félreérthetetlen volt számomra. Később rájöttem, hogy bár fogadtam a gondolatot, nem feltétlenül pontosan továbbítottam annak jelentését. Azt hiszem az idegen lény nem volt hajlandó technikai ügyekről beszélni, tekintettel pozíciójának természetére. Mint tiszt és pilóta az a kötelessége, hogy fenntartsa az “egysége” vagy szervezete által megkívánt biztonságot és titoktartást. Bármely katonának, akit elfog az “ellenség”, a kötelességei közt szerepel, hogy visszatartson létfontosságú információkat, természetesen még vallatás vagy kínzás alatt is.
Ezzel szemben azonban én mindig úgy éreztem, hogy az idegen lény nem igazán igyekszik elrejteni semmit előlem. Egyszerűen soha nem volt ez az érzésem. A kommunikációja mindig őszintének és egyenesnek tűnt számomra. De, gondolom sosem lehet tudni. határozottan úgy érzem valamiféle egyedi “kapocs” kötött az Idegenhez. Ez valamiféle “bizalom” vagy empátia volt, amit egy pácienssel vagy gyerekkel szemben érez az ember. Azt hiszem ez annak köszönhető, hogy az idegen megértette, hogy engem tényleg “ő” érdekel, és nincs ártó szándékom, illetve ha meg tudnám akadályozni, akkor nem is engedném, hogy bárki ártson neki. És ez igaz is volt. Az idegenről nőnemű lényként beszélek.
Tulajdonképpen a lény semmilyen nemi jelleget nem mutatott, sem fizikailag, sem pszichológiailag. Volt egy elég erős, női jelenléte és magatartása. Azonban fiziológiai értelemben a lény “aszexuális” volt és nem volt semmilyen belső vagy külső nemi szerve. A teste inkább olyan volt, mint egy “báb” vagy “robot” teste. Nem voltak belső “szervei”, mivel a testet nem biológia sejtek alkották. Valamiféle “áramkör” rendszer vagy elektromos idegrendszer futott szerte a testben, de nem értettem hogyan működik. Méretét és kinézetét tekintve a test elég alacsony és kicsi volt. Úgy egy méter magas volt. A fej aránytalanul nagy volt, a kezekhez, lábakhoz és a törzshöz képest, ami vékony volt. Három “ujj” volt mindkét “kézen” és “lábon”, ami valahogy kapaszkodásra alkalmas volt. A fejen nem volt “orr”, “száj” vagy “fül”. Megértettem, hogy egy tisztnek az űrben nincs szüksége ezekre, mivel az űrnek nincs légköre, hogy vezesse a hangot. Ezért nincsenek hanggal kapcsolatos érzékelő szervek a testbe építve. A testnek ételt sem kell fogyasztania, ezért hiányzik a száj.
A szemei elég nagyok voltak. Soha nem tudtam pontosan meghatározni mekkora mértékű éleslátásra képesek a szemei, de megfigyeltem, hogy a látása biztos, hogy rendkívül pontos. Azt hiszem a szemlencséi, amik nagyon sötétek és átlátszatlan ok voltak, képesek voltak a fény látható tartományán kívüli hullámokat vagy részecskéket is érzékelni. Gyanítom, hogy ez magában foglalta az elektromágneses spektrum teljes tartományát, vagy még többet, de ezt nem tudom biztosan. Amikor a lény rám nézett, úgy tűnt a tekintete pont úgy hatol át rajtam, mintha “röntgenlátása” lenne. Ezt egy kissé zavarba ejtőnek találtam, amíg rá nem jöttem, hogy nincsenek szexuális szándékai. Sőt, nem hiszem, hogy valaha is gondolt arra, hogy én férfi vagyok-e vagy nő.
Rövid idő alatt nyilvánvalóvá vált a lénnyel kapcsolatban, hogy a teste nem igényel oxigént, ételt vagy italt, vagy bármilyen más külső táplálékot vagy energiát. Ahogy később tudomásomra jutott, ez a lény saját maga állította elő az “energiát”, amely megelevenítette és működtette a testet. Ez először egy kicsit kísértetiesnek tűnt, de aztán megszoktam a dolgot. Ez valójában egy nagyon-nagyon egyszerű test. A mi testünkhöz képest nem sok minden van benne. Airl elmagyarázta nekem, hogy nem mechanikus, mint egy robot, és nem is biológiai.
Közvetlenül ő, mint szellemi lény eleveníti azt meg. Technikailag, orvosi szemszögből, azt mondanám, hogy Air! testét nem lehetne “élőnek” nevezni. Az ő “báb” teste nem egy biológiai életforma, sejtekkel, és így tovább. Sima, szürke bőre vagy bevonata volt. A test nagyon ellenálló volt a hőmérséklet-ingadozásokkal, a légköri körülményekkel és a légnyomással szemben. A végtagok elég törékenyek voltak, és nem volt izomzatuk. Az űrben nincs gravitáció, ezért nagyon kis izomerőre van szükség. A testet majdnem teljes mértékben az űrhajón használták alacsony gravitációjú vagy nulla gravitációjú körülmények között.
Mivel a Földnek nehéz a gravitációja, a test nem tudott olyan könnyen sétálni, mivel a lábak nem igazán feleltek meg erre a célra. Ugyanakkor a kezek és a lábak elég rugalmasak és ügyesek voltak. Az idegennel történt első interjúm előtti estén a hely egy felbolydult méhkassá változott. Egy tucat ember világítást és kamerákat szerelt fel. Mozgóképfelvevőt, mikrofont és kazettás felvevőt is üzemeltek be az “interjúszobába”. (Nem értem miért volt szükség mikrofonra, mivel nem volt lehetséges szóbeli kommunikációt létesíteni az idegennel.) Volt egy gyorsíró is, és számos ember buzgón gépelt az írógépeken. Közölték velem, hogy az éjszaka során egy tapasztalt idegen nyelvi tolmács és egy Kódfeltörő” csapat repült a bázisra, hogy segítse a kommunikációra tett erőfeszítéseimet az idegennel.
Számos orvos is jelen volt, különböző területek specialistái, hogy megvizsgálják az idegent. Valamint egy pszichológia professzor, hogy segítsen kérdéseket feltenni és “értelmezni” a válaszokat. Mivel én csak egy nővér voltam, engem nem tekintettek .Kvalifikált” tolmácsnak. Még úgy sem, hogy én voltam ott az egyetlen, aki meg tudott érteni bármit is, amire az idegen gondolt. Számos, egymást követő beszélgetés zajlott le köztünk. Minden egyes interjú hatványozottan növelte a köztünk lévő megértést, ahogy azt később kifejtem majd a feljegyzéseimben. Ez az első átirat, amely egy olyan kérdéssorra adott válaszokat tartalmaz, amelyet a hírszerző ügynök adott át nekem a bázison, és amelyeket az interjút követően azonnal elmondtam a gyorsírónak.”
(HIVATALOS INTERJÚ ÁTIRAT) SZIGORÚAN BIZALMAS
Az USA Légierejének hivatalos átirata
Roswell Légitámaszpont, 509. bomba-osztag
TÁRGY: INTERJÚ EGY IDEGENNEL, 1947. július 9.
- Kérdés . Megsérült ?
- Válasz . Nem
- Kérdés . Milyen orvosi segítségre van szüksége?
- Válasz . Semmilyenre
- Kérdés . Szüksége van ételre, italra vagy más tápanyagra?”
- Válasz . Nem
- Kérdés . Van bármilyen speciális környezeti igénye, például a hőmérsékletet, az atmoszféra kémiai összetételét, a légnyomást vagy bármilyen szennyeződés kiküszöbölését illetően?
- Válasz . NEM . NEM BIOLÓGIAI LÉNY VAGYOK
- Kérdés . Van a testében vagy a hajójában bármilyen baktérium vagy szennyeződés, ami ártalmas lehet az ember vagy más földi életformák számára?
- Válasz . Nincsenek baktériumok az űrben
- Kérdés . Kormánya tudja, hogy itt van?
- Válasz . Most nem
- Kérdés . Fognak önhöz hasonlók jönni és keresni önt?
- Válasz . Igen
- Kérdés . Milyen kapacitású fegyverei vannak a népének?
- Válasz . Nagyon pusztító
Nem értettem a fegyverek pontos természetét, amivel rendelkezhetnek, de nem éreztem semmilyen rosszindulatú szándékot a válaszában. Egyszerű ténymegállapítás volt.
- Kérdés . Miért ütközött az űrhajója?
- Válasz . Egy elektromos kisülés találta el az atmoszférából, ezért elveszítettük az irányítást
- Kérdés . Miért volt az űrhajója ebben a térségben?
- Válasz . Égő felhők/ Sugárzás / Robbanások vizsgálata
- Kérdés . Hogyan repül az űrhajója?
- Válasz . AZ ELME IRÁNYÍTJA. GONDOLAT IRÁNYÍTÁSRA REAGÁL.
Az “elme” vagy “gondolat irányítás” az egyetlen szavak , amelyekre az angol nyelvben gondolni tudok, hogy leírjam a gondolatot. A testük és azt hiszem az űrhajójuk közvetlenül kapcsolódik hozzájuk valamiféle elektromos “idegrendszeren” keresztül, amelyet a saját gondolataikkal irányítanak.
- Kérdés . Hogyan kommunikálnak önök egymással?
- Válasz . AZ ELME / GONDOLAT ÁLTAL
Az “elme” és a “gondolat” szavak kombinációja a legközelebbi szavak az angol nyelvben, amelyekre gondolni tudok, hogy jelen pillanatban leírjam az elképzelést. Azonban az nagyon is egyértelmű volt számomra, hogy ők közvetlenül az elméből kommunikálnak, épp úgy, ahogy ő kommunikál velem.
- Kérdés . Van írott nyelve vagy szimbólumai a kommunikációhoz?
- Válasz . Igen
- Kérdés . Melyik bolygóról jött?
- Válasz . A DOMAIN VILÁGÁNAK OTTHONA / SZÜLŐHELYE
Mivel nem vagyok csillagász, semmiképp nem tudok űrbeli csillagok, galaxisok, csillagképek és irányok viszonylatában gondolkodni. A benyomás, amit érzékeltem egy bolygó volt, egy nagy galaxiscsoport közepén, ami olyan számára mint az “otthon” vagy “szülőhely”. A “domain” magyarul: terület, uralom, birtok, uradalom szó áll a legközelebb ahhoz, hogy leírja azt a fogalmat, képeket és gondolatokat, hogy honnan is származik. Könnyen hívhatnák ügy is, hogy “térség” vagy “tartomány”. Azonban biztos vagyok benne, hogy az nem csak egy bolygó, naprendszer vagy csillaghalmaz volt, hanem rengeteg galaxis!
- Kérdés . Fog a kormánya képviselőket küldeni, hogy találkozzanak a mi vezetőinkkel?
- Válasz . Nem
- Kérdés . Mik a szándékai a Földet illetően?
- Válasz . MEGŐRIZNI / MEGVÉDENI A DOMAIN TULAJDONÁT
- Kérdés . “Mit tanult a Föld kormányairól és hadi létesítményeiről?”
- Válasz . GYENGE / KICSI. LEROMBOL BOLYGÓ
- Kérdés . Miért nem fedték fel az emberei a létezését a földlakók előtt?
- Válasz . FIGYEL / MEGFIGYEL . NEM LÉP KAPCSOLATBA
Az volt a benyomásom, hogy a kapcsolatfelvétel a földlakókkal nem volt megengedett, de nem jutott eszembe olyan szó vagy gondolat, ami pontosan kommunikálná a benyomást, amit kaptam. Csak megfigyelnek bennünket.
- Kérdés . A népe már korábban is látogatást tett a Földön?
- Válasz . PERIODIKUS / ISMÉTLŐDŐ MEGFIGYELÉSEK.
- Kérdés . Mióta tud a Földről?
- Válasz . JÓVAL AZ EMBEREK ELŐTT ÓTA
Nem vagyon biztos benne, hogy az a szó, hogy “történelem előtti” pontosabb lenne-e, de az biztos, hogy egy nagyon hosszú időszak volt, jóval azelőtt, hogy az emberi lények ide kerültek volna.
- Kérdés . Mit tud a földi civilizáció történelméről ?”
- Válasz . KIS ÉRDEKLŐDÉS / FIGYELEM. KIS IDŐ
- Kérdés . Le tudja írni nekünk az otthoni világát?
- Válasz . A CIVILIZÁCIÓ / KULTÚRA / TÖRTÉNELEM HELYE. NAGY BOLYGÓ, MINDIG GAZDAGSÁG / ERŐFORRÁSOK. REND. ERŐ. TUDÁS/ BÖLCSESSÉG. KÉT CSILLAG. HÁROM HOLD
- Kérdés . Mi a fejlettségi foka a civilizációjának?
- Válasz . ŐSI. TÖBB MILLIÁRD ÉV. MINDIG. MINDEN MÁS FELETT. TERV. IDŐBEOSZTÁS. FEJLŐDÉS. NYER. NAGY CÉLOK / ELKÉPZELÉSEK
Azt a számot használom, hogy “milliárd”, mert biztos vagyok benne, hogy a jelentése sokkal nagyobb volt, mint sok millió. Az idő hossza, amelyet kommunikált, túlmutat rajtam. Földi években kifejezve valójában közelebb áll ahhoz, hogy “végtelen”.
- Kérdés . Hisz Istenben?
- Válasz . MI GONDOL . VAN . FOLYTAT . MINDIG
- Kérdés . Milyen típusú társadalma van?
- Válasz . REND. ERŐ. JÖVŐ MINDIG. IRÁNYÍTÁS. NÖVEKEDÉS
Ezek a szavak állnak a legközelebb ahhoz, amivel le tudnám írni az elképzelését a saját társadalmáról. Amikor megválaszolta ezt a kérdést, akkor az “érzése” nagyon erőteljes lett, nagyon tiszta és empatikus! A gondolatait egy olyan érzés töltötte meg, amitől örvendezés vagy öröm érzésem lett. De egyúttal nagyon idegessé is tett.
- Kérdés . Van más intelligens életforma is az önökén kívül az univerzumban?
- Válasz . MINDENHOL . MI VAGYUNK A LEGNAGYOBBAK / LEGMAGASABB SZINTŰEK MINDEGYIK KÖZT
Kis termete miatt biztos vagyok benne, hogy nem úgy értette, hogy a “legmagasabb” vagy “legnagyobb” termetű. Büszke “természete” ismét megmutatkozott abban az érzésben, amit fogadtam tőle.
(MATILDA O’DONNELL MACELROY SZEMÉLYES FELJEGYZÉSEI)
“Ez volt az első interjú vége. Amikor a kérdések első listájára adott válaszokat legépelték és átadták azoknak, akik várták, nagyon izgatottak lettek attól, hogy képes voltam elérni, hogy az idegen mondjon bármit is! Azonban miután elolvasták a válaszokat csalódottak voltak, hogy nem tudtam azokat tisztábban megérteni. Most az első lista kérdéseire adott válaszok alapján még több további kérdésük lett. Egy tiszt azt mondta, várjak további instrukciókra. Több órán át várakoztam a szomszédos irodában. Nem engedték, hogy folytassam az “interjúmat” az idegennel. Azonban mindig jól bántak velem, és megengedték, hogy pihenjek, egyek és használjam a fürdőszobát, amikor csak akartam. Végül egy új kérdéssort írtak nekem, hogy azt tegyem fel az idegennek. Arra következtettem, hogy ekkorra számos más ügynök és tiszt érkezett a bázisra a kormány illetve a hadsereg részéről. Azt mondták nekem, hogy a következő interjú alatt sokan mások is lesznek bent velem a szobában, hogy így tudjanak majd buzdítani, hogy még további részleteket kérjek az interjú során.
Azonban amikor úgy próbáltam lefolytatni az interjút, hogy ezek az emberek a szobában voltak, nem kaptam semmilyen gondolatot, érzést vagy bármilyen más érzékelhető kommunikációt az idegentől. Semmit. Az idegen csak ült mozdulatlanul a székben. Mindannyian elhagytuk az interjúszobát. A hírszerző ügynök nagyon nyugtalan lett emiatt. Azzal vádolt, hogy hazudok, illetve kitaláltam a válaszokat az első kérdésekre. Én ragaszkodtam hozzá, hogy a válaszaim őszinték voltak, és olyan pontosak, amennyire csak tőlem telt. Aznap később az a döntés született, hogy sok más ember is megpróbál majd kérdéseket feltenni az idegennek. Azonban a különböző “szakértők” számos próbálkozása ellenére, soha senki más nem volt képes semmilyen kommunikációt fogadni az
idegentől.A következő napokban egy lélekkutató tudós érkezett a bázisra valahonnan északról, hogy interjút készítsen az idegennel. Valamilyen Gertrude volt a neve. Nem emlékszem a vezetéknevére. Egy másik alkalommal egy Krishnamurti nevű indiai tisztánlátó jött a bázisra, hogy megpróbáljon kommunikálni az idegennel. Egyikük sem járt sikerrel abban, hogy elérje, hogy az idegen bármit is kommunikáljon. Én személy szerint nem voltam képes arra, hogy telepatikusan kommunikáljak ezekkel az emberekkel, annak ellenére sem, hogy szerintem Mr. Krishnamurti nagyon kedves és intelligens úriember volt. Végül az a döntés született, hogy egyedül kell hagyni engem az idegennel, hogy meglássuk kapok-e bármilyen választ.”
